TranszBihar

A váradi csapat jobbnál-jobb túrákat, rendezvényeket szervez. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az Iron Bike, Két tó túrájuk, no meg hogy megint kikocsikáztunk hozzájuk.

Ezúttal a TranszBihar elnevezésű háromnapos összeröffenésre mentünk ki, amit még a nyár elején kinéztem magamnak. Csak Nagy Tomi volt még olyan „elmebeteg”, hogy vállalkozott rá hogy elkísér.

Mi a nehézsége a túrának? Három nap, három csúcs, nem gyenge tereppel.

1.     nap Vigyázó 1836m 66km 2170m szint

2.     nap Nagy Bihar 1849m 94km 2060m szint

3.     nap Szegeleti havasok csúcsa 1640m 61 km 1480m szint

Szerdán délután kiLadáztunk Nagyváradra, és az elkövetkezendő napok hajcsárjánál (egyben túravezetőnknél J ) Bereczki Tibiéknél szálltunk meg. Ezúton is hálás köszönet.

Másnap korai kelés, bepakolás a terepjáró platójába, és irány a rajthely Bologa.

Lada itthagy, beinvitáltak egy panzió belső parkolójába (nem mintha olyan nagy érték lenne), beöltözés menetfelszerelésbe és már gurultunk is.

Na, itt akad el a részletes beszámoló, mert, ahogy másztunk egyre csak felfele a többnyire murvás úton, a táj szépsége magával ragadt és nehéz lenne felidézni, hogy az adott nap épp mi és miért fogott meg. Nagyon tömény volt vizuális és adrenalinos élményben egyaránt, bár a nap történése mégis a Vigyázóról való leereszkedéskor „esett” meg.. Az ikercsúcsról megcsodáltuk a Fehér köveket, majd Tibi lemutatott a völgyben kígyózó útra, no, ott megyünk tovább. Ja hogy addig? Egy kicsit oldalazva (a kb 60 fokos lejtőn), majd lesz egy ösvény.. jött a válasz. Hát elérve az „ösvényt”inkább tűnt egy nyúlcsapásnak, de könnyű annak, akinek 140-et mozog a kerója J. Mi úgy döntöttünk letoljuk, Tibi hangos tárcsavisítás közepette lerobogott, Tomi meg persze bevállalós és felült. Már ez is művészet volt, nemhogy még megtartani a bicót, és a nap mottója: hogy is pattog a titánváz…merthogy Tomi egy párszáz méter után letért az útról, keró kilőtt alóla, és csak pattogott, pattogott olyan 2-3 méter magasakat ;), míg egy kidőlt nagy fenyő meg nem fogta..Senkinek sem lett baja(hisz titán J )így simán folytatta az utat.

Este Pádison sátraztunk, patakban fürdés, kajamelegítés és dumaparti (míg ránk nem szóltak ;) ).

Reggel pára és hideg, Pisti úgy döntött, hogy inkább a kocsival rázatja magát, minthogy a bicón, így csak 4-en maradtunk, bár Evének is elég mackósra sikeredett a reggel.

Hiába, az első nap rövidebb távja, de a nagy szintkülönbség eléggé amortizál.

Elindulunk, a csapat utóvédjei (Enikő, Eszter, Pisti) összeszedik a száradó sátrainkat, és megküzdenek a Toyota lengéscsillapítóival.

Pádisról nagy mászás (Tomi szerint holdbéli tájakon), hűs völgyben felfele, móc falun keresztül, Girdán egy kis falatozás majd véget nem érő mászás..Ismét összefutunk a Mercedes terepjárókat „tesztelő” csehekkel, ők már lefele jönnek a Nagy Bihar csúcsától.

Fent ismét csak ámulás hogy milyen sz.r is a panoráma J, majd zúgás le. Eredménye 2 felütéses defektem 100m-en belül. Ragasztás, megy az idő, többiek várnak rám valahol (reméltem legalábbis), ők azért, én a defektek és a behajlott felni miatt bosszankodom. Le is lettem „tiltva” a száguldozásról, de legalább Evével kellemes volt a társaság J.

Alvás Aló völgyében, Szintén nomád élet, de melegebb vizű patak fogadott így egy kiadós pancsolás is megvolt a vacsora és a csillaghullás bámulása előtt.

Reggel a lábamban érzem az előző két napot, na meg a nyereg sem olyan komfortos már..

Ezen a napon is iszonyat meleg (Tominak hólyagosra égett a karja), az eső elkerül minket, csak a dörgés riogat megint. Újabb nagy mászás a Szegeleti havasok fele, az út innen már ismerős a Két tó túráról. Legurulunk Biharfüredre, majd a Jád völgyéből kiérve a Lesu tó lábánál jégkrémmel és sörrel jutalmazzuk magunkat.

Innen egy nagy ereszkedés, autó begyűjtése, irány Várad, átpakolás, és hipp-hopp, el is repült ez a három nap.

Sajna.

De remélem, egy év múlva ismét róhatjuk a TranszBihar útvonalát.

Nehéz lenne ezt a három napot igazán leírni, annyi az élmény és a látnivaló, a képek remélem visszaadják.

Ki kell próbálni, bár egy „kis” edzettség nem árt.  

Soma