Események
Legfrissebb hírek
2014. május 20.
Facebook elérhetőség!
2012. február 20.
Köszönjük!
2011. május 22.
Vasúton,vasaddal,vízhez...
2011. február 5.
2011
Legfrissebb cikkek
2018. március 27.
Primavera Trail Race
2017. október 14.
Galya 50
2017. szeptember 1.
Transilvania Bike Trails
2017. július 31.
Casoaia Bike Run&Fun
Kolozsvári hétvége



2014. április 29.
Április utolsó versenye a kolozsvári maraton.
Hétvégénket szabaddá tettük Eszterrel. A szombati napot odajutással, turistáskodással,vasárnapot tekeréssel terveztük.
Reggel bepakoltunk a bogárba, dél körülre sikerült is már a szállásra érnünk, amit eléggé könnyen megtaláltunk.
Előtte felvettük a Pólus centernél a rajtcsomagot. Nagyon segítőkészek voltak-ezt mondhatni az egész szervezésre, tájékoztató e-mailek magyarul,stb..-azt sajnálták csak, hogy nem tud sajnos senki eljönni velünk a várost megmutatni. A rajtcsomagban-ami bőségesre sikeredett-volt amúgy térkép is a pályáról, városról, nevezetességekről. Valahogy így kell kiszolgálni a turistát.
A szállás honlapján az állt, hogy magyar nyelven is beszélnek, ez a 60 éves mindenes bácsiban merült ki, akivel megtárgyaltuk a veteránokat (és tényleg csinált a Csepel személyautót, de csak kísérleti darabig jutottak el, KGST letiltotta...) Mivel a szállás éttermében épp keresztelő megünneplésére készültek, meg amúgy is, városnézést terveztünk, összedobtuk a kerókat és irány a belváros. Előtte még felmásztunk a Fellegvárba, majd irány a belvárosi rész.
Épületet fotózni igen nehéz, Titász itt csak vakarná a fejét, annyi a légvezeték, egy-egy oszlopra sokszor 40-50 szál is befut. A város magjában megmaradtak a régi épületek, imitt-amott felújítva. Érdemes ellátogatni, rengeteg a látnivaló.
Délután a szállásra visszaérve a "keresztelő" még javában tartott, lakodalmas rockkal, így inkább kitekertünk a város szélére naplementézni :) Este néztünk még egy kis Legyen ön is milliomost, persze románul, hogy fejlesszük Eszter nyelvtudását és mire vége lett, a keresztelői népség is kifulladt, így nyugisan dőlhettünk ágyba.
Reggel kelés 8-kor, reggeli,összerámolás, irány a versenyközpont. Ismerősök üdvözlése, bámészkodás, beöltözés. Feltűnt, hogy reggel senki nem tolongott a rendezőségnél. Részemről sikerült egy kis baki. Amire a hosszúsok elrajtoltak,a rövidtáv szinte már beállt a kordonok közé...
Mi, mint a "profik", kordonon betéve a kerót és utánamászva, sikerült a mezőny elejébe állni. Eszter ekkor szól, hogy hát a sisakod? Fasza, ott maradt a kocsinál... Ugrás megint át a kordonon, rohanás,visszamászás. :)
Pálya: 33 km hosszú, 1761 m szintkülönbség. Gyakorlatilag a 16. km-ig emelkedik, onnan lejt,a végén egy tolós/mászós puklival. Talaj nagyrészt erdei, sziklás köves rész nélkül. Esőben nem csinálnám, akkor egy merő dágvány lehet. Lassú rajt volt, és tényleg! Egy rendőrautó és egy "filmes" stáb alkotta, de ez volt a verseny egyetlen negatívuma. Akár egy Critical mass. Tötyögés 20-szal, begyorsulások, befékezések. Senki nem értette, miért nem mennek már. A főútról levezetve felkanyarodtunk a lakóövezetbe és itt már jobb tempóban haladtunk. Én az élmezőnyben próbáltam maradni a vesztemre.
Kiérve a településről megint lassulnak a felvezetők, tanácstalanság, rájönnek, rossz helyen vittek el...Ott aztán volt anyázás rendesen. Fordulás vissza, leágazásnál bőszen integet egy rendező, szegény ő is kapta. Az egész élboly, így az erdő elején csapta hátba a rövidtáv legvégét. Tecnikai tudáskülönbség és erő itt aztán meglátszott. Én is beállva pár helyi mögé-kik végigordítva terelték le az embereket előlünk-próbáltam valamit visszaszerezni az elveszített pozícióból. Pocsolya előtt lelassítunk, esetleg meg is állunk, hú emelkedő, akkor toljuk, kicsit dühítő volt, bár nagyon megértőek és előzékenyek voltak velünk szemben. Esztert majd' 10 km múlva értem utol, nem értette mit is keresek itt mögötte. Gyorsan elhadartam és taposás tovább. Ennek az őrült nagy hajtásnak meg is lett az eredménye, huszonegynéhanyadik kilométer körül szó szerint kipurcantam. Jó, addig daráltam, de na...Ennyi vagyok?
Nem értettem, miért nem megy, olyan emberek előztek meg, akiket le kellene tekernem, de hát ellőttem a puskaporom nagy részét. Utolsó "dombra" a 28. km-nél már nagy keservesen toltam felfele, körbenézve azért vidám arcot nem sokat láttam. Legalább a célba egy nagyon izgalmas és kellően meredek lejtőn kellett beszáguldozni :) Egy jó 10 perc múlva befutott Eszter is, eléggé széthajtva és elszontyolodva. Biztattam én, hogy nem sok csaj jött még be, az is mind titán volt, meg reggel ott vitték a félméteres kupákat és estére már abból ihatja a pezsgőt, de ő csak legyintett, hogy ilyen szarul rég nem ment, a váltás is rakoncátlankodott, szóval a fene megette az egészet.
Én is elsírtam neki a nap keserűségét, és miután jól megmondtuk, lecsapattuk a kerókat az autómosóban, lemosdottunk egy kicsit és megnéztük a gulyást. Hibátlan volt, jó ízű, sűrű. Járt mellé még savanyúubi, alma meg sör is :) Eredmény is volt már, Eszter első lett, én meg a 15. helyre tudtam magam feltornázni. Volt már öröm és dódottág :)
Díjátadásig némi szieszta, meglett a félméteres kupa :), ajándékok. Gyors levásárlása a nyereményutalványnak, kaja és hazacsörtetés.
Kicsit messze volt, de összességében nagyon jól telt a hétvégénk és ez a lényeg.
Jöhet a május, Kráter maraton, Zilah maraton, kollégás tekergés, és még ki tudja, elég sűrű lesz a májusi hónap.

Soma
Kapcsolódó fórum
Kapcsolódó linkek