Hétvége, ismét Románia,ám ezúttal nem maraton,vagy túra,hanem XCO verseny!
Igen régen voltam/voltunk már cc versenyen,épp itt volt az ideje.
Nagyvárad mellett,Betfia nevű kis falu felett rendezte meg a Velosport Oradea az XCO és DH versenyét.
Csipisz lebeszélt valamelyik szervezővel egy kedvezményes nevezést,így elmaradt a drága külföldi utalgatás,fizettünk a helyszínen.
Reggel 6-ra beszéltük meg a randit,kerók fel a Ladára és már indultunk is.
Elég könnyen megtaláltuk a versenyközpontot,már volt,aki korán reggel görgőzött,érződött a "profi szag" :) .
Szép komótosan összeraktuk a gépeket,és irány átvenni a nevezési csomagot ami kellemes meglepetéssel szolgált.
50 lei volt a nevezés(kb 3500huf), és ebbe belefért egy Mez,energiaszelet,kóla,némi repianyag.
Meghajlás,ezt itthon miért nem lehet? (aki DH-n indult,hosszú ujjú mezt kapott! ) Máris vigyor volt az arcunkon.
Vissza a kocsihoz,átvedlés "buzigatyába"(még Csipisz is :) ), bemelegítés gyanánt,meg eltekertünk pislantani.
A pálya: helyszín egy kőbánya szerű katlan,teteje is kiszalagozva,némi emlék a videóról amit láttunk,
hogy onnan kell majd lejönni.Csippó rémítgette is a lányokat :) .
Beállás a rajthoz,egykét ismerős arc Menyházáról...Némi csúszás,elmegy az áram,rajtkapu is összedől levegő híján.
A verseny előtt a következő taktikát gondoltam ki: mivel nem tudtunk pályát bejárni,1.kör ismerd meg,2kör nyomd meg,
3.kör túlélés. Na ez egy kissé borult.
A mezőnyt kétfele szedték,a profik 1 perccel hamarabb elrajtoltak a 6 körükre,utánna következtünk mi,egységes 3 körre.
1 kör 4,6 km volt,210 m szinttel,ami sejtetett azért valamit.
Végre rajt meglódul a mezőny,de nem sokáig,hisz már jön is egy mászás,megy a helyezkedés. Terep füves,köves,kis földutak.
A nagy meglepi az első nagy lefelén,ami egy katlanba ment-majd onnan fel-ért.Ott álltam az ereszkedő tetején és néztem,
hogy nincs az az Isten,hogy én itt most leguruljak.Félreállás, emberek elengedése,letolás :( .Közben nagyban magyaráznak valamit
a szurkolók(akikből meglepően sok volt)valamit románul,mire felfogom,hogy van kerülőút.Kitáblázva,Helló Kitty fejjel,csirke útnak keresztelve :) .
Hát így lettem csirke..Volt még egykét ilyen érdekesebb lemenés,ahol volt "csirkeút" ezután azt választottam.
Csak kellett volna egy pályabejárás,lehet akkor simán ment volna,ha nem a versenyen szembesülsz a lejtővel..
Elég technikás kis pályát sikerült összehozniuk,remek kiszalagozással.Volt benne minden,letörések(nem kicsik),hullámvasút(kidobós fajta),
gyors egynyomos kis ösvény,és persze nagy mászások.Két helyen,a táv kétharmadánál és a célban volt lehetőség frissítésre.
Az első kör megtétele után a teóriám a következőként alakult át: túlélni minden kört épen :) .
Elég sokan fetrengtek itt-ott,közülünk csak Eszter mutatott be egy kis gyakorlatot,de semmi komoly,köszönhető hosszú lábainak :)
A 2.körben igyekeztem már felmérni a társakat is,én a barázdákra bukom :).Mivel már 40 felett hasítok,
így némileg könnyebb kiszűrni a lehetséges ellenfeleket is. Persze majdnem mind ott tolongott körülöttem,előttem.
Lefele beadták a lejtőket,én a csirkén veszítettem annyit,hogy mögöttük jöttem ki,de viszont jobban másztam.
Így a 2.kör végén levő mászást már úgy igyekeztem letudni,hogy több előnyöm legyen.
3. kör már egészen jólesett. Figyelve az ellenfelekre értem be a kráterbe,az utolsó legurulásra.Esztert itt értem utol,
így majdnem egyszerre értünk a célba,de nem akartam lemaradni,mert tudtam,hogy ott lihegnek a nyakamban.
Beértem, a mögöttem levők 5 illetve 50 másodpercre jöttek,elég szoros volt.Eszternek volt még egy köre,így irány a fényképező,lekapni majd a célban :)
Kata sajnos még az első körben defektet kapott,elég sokat tolta végig a pályán,így kiállt. Csipisz nem sokkal utánnam be is ért,
és jött Eszter is.Örömködés,pihegés,és mentünk a DH-t megnézni,eredményhirdetést közösen tartották.
Lebontották a célterületet és áttették a DH befutó szakaszára,így miután megnéztünk pár embert,egy "helyi srác" vezetésével étgurultunk a Ladával
az eredményhirdetésre.Eszternek sikerült a 3.helyet megcsípni(összevonták a csajok kategóriáit),én a 2. helyre estem be.
Volt érem,2 szatyor ajándék,na meg nagy mosoly.Bepakolás a Ládába,Silviuékat is becsomagoltuk magunk mellé,és 6an leindultunk.
Persze így a túlsúllyal már a Lada sem volt olyan magas,az ültetés meg is hozta az eredményt,szép hangon kezdett a kipufogó üvölteni,
mosolyt meg némi aggodalmat csalva arcunkra. Váradon még levásároltuk a 300 lei! utalványunkat Eszterrel, amit nyertünk.
A város szélén levő ipari parkban még megálltunk egy kis szellemvárostúrára.Elképesztő,de laknak is ott emberek,nem semmi körülmények között.
Hazaúton a giccses naplementére csorgattuk még nyálunkat,és a sufnituning ótóval hazaordítattuk magunkat.
Nagyon jó,szép nap volt,jövőre bizti megyünk )
Soma